|
Óvodáskorú
gyermekeknek Kodály módszer szerint zenei
képességek fejlesztése kis csoportban.
Élményszerű foglalkoztatás, játék a hangokkal,
éneklés, zenélés, zenehallgatás.
Fejlesztés
és zene
Az óvodás korú
gyermekek megfelelő fejlesztéséhez a következő
speciális képességeket és tulajdonságokat kell
kialakítani:
- értelmi fejlettséget (érzékelés, észlelés,
képzelet, emlékezet, gondolkodás, beszéd)
- a figyelem koncentrálásának kellő tartósságát
- az alkotó tevékenység bizonyos szintjét
- korhoz mért tájékozottságot, ismeretanyagot
- a környező világ megismerésére irányuló
érdeklődést
- érzelmek és akarat szükséges fegyelmezését a
feladatok teljesítésében
- a szociális fejlettség olyan fokát mely
lehetővé teszi a társakkal való együttműködést
- a személyiség stabilizálását az önállóság és
az önszabályozás elemi szintjén
- bizonyos testi fejlettséget,
mozgáskoordinációt
A zene
hatása
A zenei nevelés jellegéből adódóan alkalmas a
gyermek hatékony formálására, hogy érdeklődve,
örömmel és sikeresen vállalják az iskolai élet
fárasztó munkáját.
Az énekek játékos jellege sok spontán
lehetőséget rejt magában, amivel észrevétlenül
kialakíthatjuk azokat a képességeket melyekkel
az új körülményekhez is sikeresen tudnak
alkalmazkodni.
Milyen
területeket fejleszthetünk zenével?
A válasz egyszerű. Mindent! Igen! Ez nem túlzás!
Ennek bebizonyításához minden területet
egyenként érintek.
A biológiai
érettség fejlesztése zenei neveléssel:
Az emberi test tulajdonságai közül néhány, csak
csekély mértékben fejleszthető mivel egy belső
biológiai program irányítása alatt állnak. a mi
dolgunk nem más, mint, hogy az idegrendszer i
funkciók működését elősegítsük és eredményes
fejlesztésével, olyan érzési folyamatot
eredményezzünk, mely biztos alapot szolgáltat a
képességek kialakulásához.
Nagymozgások fejlesztése és fizikai állóképesség
növelése:
A dalos játékok mozgásformáit változatos
alkotóelemek tarkítják: járás, futás, tapsolás,
guggolás, menetelés, ugrás, forgás.
Ezek a mozdulatok előidézik mind a fizikai, mind
a szellemi aktiválódást, minek következtében
szoros kapcsolat jön létre a két terület között.
Egyensúlyérzék fejlesztése:
Kialakulása 6-7 éves korra már befejeződik.
Kialakulása és fejlődése szoros kapcsolatban áll
a ritmus érzékelésével. Ráérezve a mozgás
ritmusára, egyensúlyérzékünket a ritmikus mozgás
erősíti és fejleszti.
A
finommotorika fejlesztése:
Ez a terület a zenei foglalkozásokon hasonlóan
tág teret élvezhet, mint a nagy mozgások
fejlesztése. Jelentősége az írástanulás
folyamatában, majd fokozottan érvényesül, mert
az íróeszköz helyes használata, a kéz
mozdulatainak irányítása, és szem-kéz megfelelő
koordináltsága ezek fejlesztés során valósulhat
meg.
A dalok és mondókák egyenletes lüktetésének és
ritmusának érzékeltetése különböző
mozgásformákkal, mint ujjak egymáshoz érintése,
térd ütögetése, tapsolás, hangszerek
használatának gyakorlása.
Térirányok
ismeretének fejlesztése:
Kialakításánál nem csak a gyakorlati fejlesztés
lényeges, hanem nyelvi feltétele is van; ismerje
és értse a térirányokkal kapcsolatos nyelvi
fogalmakat.
Testséma fejlesztése ujjsoroló mondókákkal,
egyenletes lüktető kiemelése testrész
érintésével. Magas, mély hangok, dallamívek
mutatása térben. A körjátékok az oldalirány
tudatosítását, bal és jobb irány tanulását
segítik elő.
Vizuális
észlelés fejlesztése:
Miközben a gyerekek egymást és pedagógus
mozgását figyelik, tekintetüket tudatosan egy
dologra összpontosítják. A vizuális memória
fejlődését a játékhoz vagy dalhoz bemutatott
mindenfajta mozgás fejleszti az egyszerűtől
(pl.: taps, ütögetés) a bonyolultabb mozgásokig
(pl.: oldalazó lépés, forgás tapssal).
Auditív (hallott) információk feldolgozásának
fejlesztése:
Ebben a zenei nevelésnek kiemelt szerepe van. A
pontos észlelés megkülönböztetés képességének
fejlesztése elérhető hangok, zörejek
megfigyelésével.
Beszédkészség fejlesztése:
A mondókák, dalok egyenletes lüktetése a
folyamatos beszédet készíti elő. A
beszédfejlettség kiemelkedő szerepe az iskolába
lépés után egyértelműen több tevékenységi formát
befolyásol, többek között a gondolkodást is.
A figyelem fejlesztése:
Az értelmi fejlettség jelentős ismérve a
szándékos és tartós figyelemre való képesség.
A megosztott figyelmet igénylő feladatok, pl.:
mondókát kísérő ritmikus tapsolás közben,
egyenletes járás.
Gondolkodás
fejlesztése:
Első osztályos korig a gondolkodás legmagasabb
szintjéhez a nyelvi gondolkodáshoz kell a
gyermekeknek elérniük, és megtanulni a
gondolkodási műveleteket önállóan elvégezni.
A gondolkodást fejlesztik az énekes játékok
változatos mozgás és térformái, és a zenés
játékok cselekvésre késztető funkciói.
A szociális
érettség elősegítése:
Ezen terület azért nagyon fontos, mert egyben az
iskolaérettség mutatója is. A tanító egy egész
osztályt tanít egyszerre, így a gyerekek
szembesülnek azzal a ténnyel, hogy nem a felnőtt
alkalmazkodik hozzájuk, hanem ezt tőlük várják
el. a feladatokat akkor is el kell végezniük, ha
azok esetleg unalmasak is a számukra. A zenés
játékokat, feladatokat felnőtt irányítja és a
gyerekek önállóan, vagy együtt hajtják végre
ezeket.
Érzelmi
élet formálása:
A zenei foglalkozásokon arra törekszünk, hogy a
gyerekeket a lehető legtöbb érzelmi élmény érje.
Ezek az élmények kihatnak a társas kapcsolatok
alakulására, a tanuláshoz való viszonyra.
A zenehallgatáson, hallott, énekelt dalok mélyen
megragadják a gyermekek érzelemvilágát, a
közösen átélt élmény a közösség együvé
tartozását erősítik, ugyanakkor rácsodálkoznak a
dal mondanivalójára, szépségére. Közben a
gyerekek baráti érzése is fejlődik és oldódnak
gátlásaik.
Zeneovi
„Nem azért oly
hatalmas a zenei nevelés,
mert a ritmus és harmónia,
megleli az útját
a lélek titokzatos rejtekeibe,
kedvességet
hordoz a mozgásban és kedvessé
teszi a lelket is?”
(Platón)
Kellemes
környezetben, az Arany Alma Gyermekházban,
szakképzett pedagógusok segítségével ismerhetik
meg a gyermekek a zenei nevelés
személyiségformáló hatásait, és átélhetik az
együttjátszás örömét, miközben észrevétlenül
fejlődik minden képességük. |
